To date, at the least 27 autopsy scientific studies from the minds of COVID-19 patients are retrieved through PubMed/MEDLINE, among which neuropathological modifications were seen in the brainstem in 78 of 134 analyzed clients, and SARS-CoV-2 nucleic acid and viral proteins had been detected when you look at the brainstem in 16/49 (32.7%) and 18/71 (25.3%) cases, correspondingly. To shed some light regarding the distinct breathing manifestations of COVID-19 clients, this review assessed the prevailing proof in regards to the neurogenic mechanism underlying the respiratory failure caused by SARS-CoV-2 illness selleckchem . Acknowledging the neurologic participation has essential leading importance for the avoidance, therapy, and prognosis of SARS-CoV-2 disease. Autologous non-cultured melanocyte-keratinocyte transplantation (MKTP) could be used to treat steady vitiligo situations, but there have been inadequate clinical data to guage its protection and efficacy. The research comprised 2283 patients who’d lasting follow-up information (12-108months). Exemplary repigmentation was attained in 400/606 (66%),788/1341 (58.8%),437/684 (63.9%),18/24 (75%) patients with segmental vitiligo, pre-MKTP phototherapy, more youthful than 24 years, the lesion from the perineum and scrotum, respectively. Nonetheless, the clients with a positive family history, Koebner trend responded worse(χ MKTP is efficient and well tolerated for stable vitiligo therapy. Various factors such as duration of illness stability, vitiligo kind, family history, web site of lesion is very carefully examined before utilizing MKTP, because it would further enhance the post-operative repigmentation.MKTP is efficient and well accepted for stable vitiligo treatment tethered membranes . Various factors such as for instance timeframe of infection stability, vitiligo type, family history, website of lesion ought to be carefully considered before utilizing MKTP, because it would more enhance the post-operative repigmentation.Összefoglaló. Bevezetés A tudományos szakirodalomban számos kérdés fogalmazódik meg a pajzsmirigybetegségeket befolyásoló pszichológiai tényezőkről. Kevés tanulmány készült a pajzsmirigybetegségek és a megküzdési stratégiák kapcsolatáról. Célkitűzés Jelen tanulmányunk célja felmérni a megküzdési stratégiák, a depresszió és a szorongás szintjének változásait a pajzsmirigybetegek (hyperthyreosis és hypothyreosis) esetében a gyógyszeres kezelés (Thyrozol és Euthyrox) hatására. Módszer A betegeket a szakorvos diagnózisa, illetve a TSH- és fT4-szint alapján hyperthyreosis- (letter = 10) és hypothyreosis- (letter = 21) csoportba soroltuk. Mindkét csoport tagjait az endokrinológiai kezelés előtt és után pszichológiai felmérésnek vetettük alá. A felmérés során a megküzdési stratégiák felméréséhez a következő skálákat alkalmaztuk Kognitív Érzelem Szabályozás Kérdőív (Cognitive Emotion Regulation Questionnaire – CERQ), Hobfoll-féle Megküzdési Stratégia Kérdőív (Strategic Approach to Coping Scale – SACS). A Beck Depresszió Kérdőícompared before and after medications. Both clients with hyperthyroidism sufficient reason for hypothyroidism had high levels of despair and anxiety. In hyperthyroidism, despair is more genetic ancestry serious. Following treatment with Thyrozol and Euthyrox, the level of depression and anxiety decreases in patients with hyper- and hypothyroidism; the coping strategies remained almost unchanged. Cognitive-behavioral psychotherapeutic input could possibly be additional to medications in terms of reducing anxiety, despair, and modifying dysfunctional dealing techniques for clients with thyroid gland diseases. Orv Hetil. 2021; 162(7) 262-268.Cognitive-behavioral psychotherapeutic input could possibly be supplementary to medications in terms of lowering anxiety, despair, and altering dysfunctional dealing strategies for clients with thyroid gland conditions. Orv Hetil. 2021; 162(7) 262-268.Összefoglaló. A klasszikus esetben ortosztatikus fejfájást okozó, spontán intracranialis hypotensiót az esetek túlnyomó többségében a gerinccsatornában, annak nyaki-háti átmenetében, illetve a háti szakaszán található liquorszivárgás okozza. Meglévő kötőszöveti betegség, degeneratív gerincbetegségek, illetve kisebb traumák szerepet játszhatnak a szivárgás kialakulásában. Az ortosztatikus fejfájás létrejöttében szerepet játszhat a meningealis szerkezetek, érzőidegek és hídvénák vongálódása. A klasszikus pozicionális, ortosztatikus fejfájásban szenvedő betegek körében gondolni kell a spontán intracranialis hypotensio lehetőségére, és az agykoponya, illetve a gerinc kontrasztanyaggal végzett mágneses rezonanciás vizsgálata (MRI) javasolt. A kontrasztanyaggal végzett koponya-MRI-vel klasszikus esetben diffúz, nem nodularis, intenzív, vaskos pachymeningealis kontrasztanyag-halmozás, kitágult vénássinus-rendszer, subduralis effusiók és az agytörzs caudalis diszlokációja (“slumping”) látható. Fontos azonban szem előpatients with classic orthostatic headache, the possibility of natural intracranial hypotension is highly recommended, and when suspected, mind magnetized resonance imaging (MRI) with gadolinium and additional back MRI are advised. Diffuse, non-nodular, intense, dense dural improvement, subdural effusions, engorgement of cerebral venous sinuses, drooping regarding the mind are typical features on mind MRI, which, however, continue to be typical in up to 20 per cent of patients with spontaneous intracranial hypotension. Unfortunately, no randomized medical tests have examined the potency of the different treatment strategies with no definitive treatment protocols were founded. In medical practice, the first-line remedy for spontaneous intracranial hypotension is conservative (bed rest, caffeine and liquid intake). If traditional treatment therapy is perhaps not effective, epidural bloodstream plot, epidural fibrin glue, or medical restoration is highly recommended. Orv Hetil. 2021; 162(7) 246-251.Összefoglaló. Bevezetés A kutatócsoport 99 fő, cerebralis paresisben (CP) szenvedő gyermek (8-18 éves) önállóan közölt életminőségét értékelte, és az eredményeket összehasonlította egy 237 fős kontrollcsoport adataival, amelyek hasonló életkorú, egészséges általános populációhoz tartozó gyermekektől származtak. Célkitűzés A kutatás célja annak megismerése volt, hogy a CP-ben szenvedő gyermekek hogyan vélekednek egészségi állapotukról és társadalmi helyzetükről. Módszer Életminőség-kérdőív alkalmazása. Betegségspecifikus és társadalmi-demográfiai mutatók mérése, kiértékelése. Eredmények Az CP-ben szenvedő gyermekek és szüleik az egészséggel kapcsolatos életminőséget rosszabbnak ítélték meg, mint társaik. Eredményeink azt mutatják, hogy a női nem, a rosszabb motoros funkció és a komorbiditások (epilepszia, incontinentia és intellektuális károsodás) negatív hatású. A szülői vélemény alkalmas volt proxyjelentésként a korreláció mért erőssége miatt. Figyelemre méltó, hogy az agyi bénulás típusai közül az egyoldaliwer education, sedentary status into the labour marketplace and single-parent household occurred at a much high rate and worsened the standard of life.
Categories